EUB utazási biztosítások

A Fogarasi-havasok megközelítése

| vasúton | autóval |

Vasúton

„hogyha elindul a vonat...”

A Fogarasi-havasokat vonattal inkább az északi oldal felől (Brassó - Fogaras - Nagyszeben vonal), illetve nyugatról (Nagyszeben - Râmnicu Vâlcea vonal) lehet megközelíteni, a többi irányban ugyanis egyetlen sínpár sincs a hegység környékén. Budapestről jelenleg a Transsylvania IC (reggeli indulás, késő esti érkezés) és az Ister EN, ill. a Dacia nemzetközi gyors (esti indulás, másnap reggeli, ill. délelőtti érkezés) teremt közvetlen összeköttetést Nagyszeben (Sibiu), illetve Fogaras (Făgăraş) városával, ahonnan csatlakozó személyvonatokkal, vagy iránytaxi segítségével közelíthetjük meg aktuális túránk kiindulópontját (jellemzően minden vasútállomáson találunk alkalmi fuvart). Esetleg próbálkozhatunk stoppolással is, bár a hatóságok újabban igyekeznek visszaszorítani ezt a korábbi években bevett utazási formát.

Útvonaltervezéshez jól használható a Deutsche Bahn keresője. A magyar és a román államvasutak menetrendjét egyaránt ismeri, így elég csak a kiindulási és célállomást beírni (mindegyiket az adott ország hivatalos nyelvén), időintervallumot megadni és hátradőlni, amíg a program kikeresi a csatlakozásokat.


| vasúton | autóval |

Autóval

„szászföldi tekergés...”

Útvonal

Magyar nyelvterületről a Fogarasi-havasoknak egyértelműen az északi oldala „esik kézre”, ezért az alábbiakban csak erre a területre térünk ki.

Erdély belsejéből és Székelyföldről számos autós megközelítési lehetőség adódik (alapvetően Brassó vagy Nagyszeben felől szokás becserkészni az Olt völgyében vezető DN1 számú főutat), ezeket itt most nem részletezném. Magyarországról két fő csapás ajánlható: délen Szeged felől az Arad-Déva-Szászsebes-Nagyszeben útvonal (A1 autópálya, illetve a DN7 és DN1 főutak), északról pedig Debrecen felől a Nagyvárad-Torda-Gyulafehérvár-Nagyszeben (DN 1, majd rövid szakaszon az A3 autópálya) útvonal. Nagyváradról újabban érdemes megpróbálkozni a Belényes-Brád (DN76) útvonalon elérni Dévát (ez az út nem annyira kényelmes, de Dévától az A1 autópályán egészen Nagyszebenig lehet hasítani). Bármelyik útvonalat választjuk, készüljünk hosszú és fárasztó vezetésre, és lehetőség szerint iktassunk be rövidebb-hosszabb pihenőket (látnivaló akad bőven mindegyik útvariáció esetében), vagy szakítsuk meg az utazást valahol egy éjszakára.

A fogarasi vár

A fogarasi vár
Fotó: © Bereczki Barna, 2010

Nagyszeben és Brassó között a hegység topográfiája (az északi irányultságú párhuzamos völgyek) és a választott úticélunk határozza meg a további útvonalat:

  • A hegységet nyugatról lezáró Olt-völgybe Nagyszeben (Sibiu) után kell lekanyarodnunk a DN1-ről Nagytalmács (Tălmaciu) felé (DN7 főút a havasalföldi Râmnicu Vâclea irányába);
  • az Olt folyón átkelve, de még Felek (Avrig) előtt Rákovica (Racovița), majd Oltfelsősebes (Sebeșu de Sus) irányába letérve közelíthetjük meg a Szuru menedékházat (autóval csak egy darabig járható az út);
  • Felek felől a 105F jelű erdészeti útra kanyarodva juthatunk el a Némettisztási turistaközponthoz (majd gyalogosan tovább a Barkács menedékházhoz);
  • amennyiben úticélunk a Negoj menedékház, Alsóporumbáknál (Porumbacu de Jos) Felsőporumbák (Porumbacu de Sus) felé kell letérni a 105J jelű útra (autóval a falu után néhány kilométerre lévő üdülőtelepig juthatunk el);
  • Viktóriavárosba (Victoria) - mely kézenfekvő kiindulópont a Tornyok és a Podrág menedékházak, illetve a Moldován-csúcs felé - Alsóucsánál (Ucea de Jos) kell kiágazni;
  • Felsőszombatfalva (Sâmbăta de Sus) felé pedig Alsószombatfalvánál (Sâmbăta de Jos) kell letérnünk a DN1 főútról (a híres szombatfalvi kolostor köré kiépült üdülőtelepig járható az út autóval, innen a Szombatfalvi menedékházig már gyalogosan kell folytatni).

A cisztercita apátság romjai Kercen

A cisztercita apátság romjai Kercen
Fotó: © Budai Péter, 2012

Kiemelt jelentőségű megközelítési útvonal a hegység alpesi régiójába felkanyargó Transzfogaras (DN7C) aszfaltcsíkja, amely Kercisora falun át vezet fel egészen a Bilea-tóig (parkolási lehetőség), majd egy alagúton türemkedik át a főgerinc alatt a hegység déli oldalára és ereszkedik le a továbbiakban Havasalföld felé (teljes hossza: 90 km). Fontos tudni, hogy az 1970-es években - eredetileg katonai célokból - épült út Bilea-vízesés feletti szakasza nem használható egész évben, mivel a téli lavinák és tavasszal gyakori kőomlások miatt csak a nyári és kora őszi hónapokban (általában július elejétől október végéig) járható biztonsággal. A lezárás időszakában kabinos felvonó teremt kapcsolatot a Bilea-tó és a Bilea-vízesés között.

A fentiekben a főbb célpontokat fel is soroltuk. Korábban még a Felsőszombatfalvához közeli Breáza (Breaza) község is ezek közé tartozott, de amióta az Urlea menedékház nem üzemel, kevésbé népszerű.

A Transzfogaras a Bilea-tónál

A Transzfogaras a Bilea-tónál
Fotó: © Kántor Tibor, 2011

Útvonaltervezés

Előzetes útvonaltervezéshez rendelkezésünkre áll a Google, a Yahoo és a Here Maps szolgáltatása. Utóbbiak hátránya, hogy a mai Románia területén lévő települések magyar nevét csak korlátozottan ismerik fel, míg az első lehetőség igen jól teljesít falu szinten is. Az utazás során persze „biztos, ami biztos” alapon jól jöhet, ha kéznél van egy Románia vagy Kárpát-medence autósatlasz...

Útdíj

A romániai közutak használata néhány éve díjköteles. A fizetést e-matricás rendszerrel oldották meg (neve: Rovinieta). Kapható 7, 30 és 90 napos, valamint éves kiszerelésben is, ára a gépjármű típusától függ (autó/mikrobusz/busz/teherautók). A hétnapos Rovinieta ára személygépkocsira 3 euró, a harmincnaposé pedig 7 euró. Érdemes már a határ utáni első benzinkútnál beszerezni (nem bódékban, ott ugyanis lehet, hogy többe fog kerülni). Mivel díjfizetéskor a járművet számítógépes rendszerbe regisztrálják (a rendszám mellett rögzítik az alvázszámot is), ezért „útszéli emberektől” semmi esetre sem vásároljunk!

További információk a hivatalos rovinieta oldalon találhatók (most már magyar nyelvű felület is van), ahol az e-matricát egyszerűen meg lehet vásárolni előzetesen, kártyás fizetéssel.

Egyéb tudnivalók

Jó tisztában lenni azzal, hogy Románia területén a rendőrség gyakran méri a sebességet (főleg a településeken belül). A szembejövők általában fénykürttel figyelmeztetnek, azonban érdemes inkább óvatos és megfontolt vezetéssel elkerülni a gyorshajtás esetén felmerülő anyagi és adminisztratív terheket. Lakott területen belül 50 km/h, lakott területen kívül 90 km/h (európai utakon 100 km/h) a megengedett legnagyobb sebesség. A főutakon általában folyamatosan erős forgalomra számíthatunk, sok kamionnal. Nem kötelező, de ajánlatos követni a „lassan járj, tovább érsz” elvet (különösen a kanyargós, veszélyes szakaszokon). Szintén jó tudni, hogy Romániában a kézi tűzoltókészülék is kötelező tartozéka a személygépjárműveknek.